Gondolatmorzsák a lakberendezésről
2015. január 15. írta: Tértündér

Gondolatmorzsák a lakberendezésről

magyar piaci körkép

Sokáig azt gondoltam, valamit rosszul csinálok, aztán rájöttem, hogy ez nem így van. Ilyen a magyar átlagember. Sok-sok lakberendezési honlapon, oldalon látom, hallom, hogy a lakberendezés megfizethető, és hogy lakberendezőt megéri felfogadni, mert sokat lehet spórolni vele, de tapasztalataim szerint...

ez féligazság.

Lakberendezőként és mérnökként is volt alkalmam végigkísérni jónéhány építkezést, és mindig ugyanazt tapasztaltam. Az emberek zöme az összes pénzét elkölti már az ingatlan vásárlásakor, sokan hatalmas hitelekbe verik magukat 20-30 évre, és egyáltalán nem gondolnak bele, hogy be is kell rendezni azt az otthonunknak szánt teret, és egyáltalán nem különítenek el erre külön pénzt.

Mindig ámuldozva néztem, azokat, akik valaki újságban publikálnak. Hogy lehet, hogy nálam mindig munkaközi állapotú képek vannak egy építkezésről? Miért nincs minden befejezve teljesen? Mert út közben elfogy a pénz. Az az igazság, hogy egy jó lakást évekbe telik rendesen berendezni, főleg belakni. És ez a kettő nem ugyanaz! A belakás az, amikor kikerül a falra az esküvői kép, az ablakba a karácsonyra vett mikulásvirág, amikor kerül arra is pénz, hogy ne csak egy ágy, meg egy mosógép legyen a lakásban, vagy megörökölt bútorok.

De ehhez idő kell. SOK idő.

Még akinek van is pénze a lakását teljesen berendezni, netalán berendeztetni, az is a saját szája-íze szerint kell, hogy fűszerezze azt, mert attól válik sajáttá, attól lesz belőle OTTHON.

Milyen egy igazi otthon?

Nem steril. Ha belépsz az ajtón, ledobod a kulcsod, lerakod a leveleket, a konyhában az asztal nincs díszesen terítve, a törülközők lógnak a fürdőszobában (Most őszintén, ki az aki az összes törülközőjét, ágyneműhuzatát, bögréjét és még sorolhatnám, kidobta amikor új lakásba költözött, mert nem illett épp a csempe vagy a falfesték színéhez)

Az emberek azt gondolják, hogy lakberendezőt alkalmazni drága mulatság, és részben igazuk is van. Hogy miért? Mert kellene egy rendelkezésre álló keret, amit el lehet költeni erre, de ez az esetek 90 %-ában nincs meg.

Nemhogy a drága dolgokra nem futja a költségkeretből, még az olcsókat is rangsorolni kell.

Egy hétköznapi lakás berendezése alapjáraton simán 1,5-2 millió Forint. Egy átlagos lakásfelújítás mondjuk egy 50 nm-es lakás esetén 4-5 millió forintnál kezdődik a legolcsóbb csempével is, de ezeket a költségeket a vásárlók zöme lebecsüli, nagyon. Ha pl. egy fürdőszobára ha nincs 500 ezer forintod, neki se állj! Ma a lakástulajdonos örül, ha a sajátjában egy matracon alhat, mert a saját lakás ma társadalmi elvárás. Tudtad, hogy ma Magyarországon az emberek 93%-a saját tulajdonú lakásban él? Külföldön ez messze nem így van, de nálunk ez a konvenció.

Amikor az emberek lakást, ingatlant vesznek itt, a rendelkezésre álló keretük maximumát elköltik erre. És átlag ember számára a szó klasszikus értelmében tényleg nem marad nemhogy lakberendezőre, még lakberendezésre sem pénz.

Hogy miért gondolom mégis, hogy a lakberendező nem ablakon kidobott pénz? Mert sokat segíthet.Mert abban a lakásban élünk hosszú-hosszú évekig. Nem mindegy, hogy szívesen megyünk-e haza, fel tudunk-e töltődni egy fárasztó nap után.

Mert lakberendezőt alkalmazni:

hosszú távú, megtérülő befektetés!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tertunder.blog.hu/api/trackback/id/tr737076325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása